Miről szól ma a Tokaj-képed?

Az én Tokajom nem kizárólag a furmintról vagy az aszúról szól. Sokkal inkább arról a karakterről és minőségről, amit csak ez a vidék képes felmutatni borokban, az édestől a szárazon át természetesen a pezsgőig. Számomra ma a pezsgő a legérzékenyebb eszköz, hogy bemutassuk Hegyalja potenciálját. Az ehhez szükséges optimális területi-, fajta- és klónösszetétel az, amivel a leginkább el voltunk foglalva az elmúlt években. Végtelenül izgalmas a folyamat, tele egyrészt mérhető és elemezhető, másrészt ösztönös elemekkel. A döntésekhez szükség van a helyi csapat komoly tudására és persze jövőképre, amit már Régissel kezdtünk kialakítani. Remek társnak bizonyul ebben a nagy kalandban.

A munka szempontjából másként tekintesz a pezsgőre?

Őszintén szólva eléggé együgyű vagyok. Olyan az agyam, hogy szeretek mérni, aztán összehasonlítani. Elemezni az adatokat, módosítani, ha kell, aztán újra mérni és összehasonlítani. Lehet, hogy nem tűnik túl izgalmasnak, de a modern borászat tudomány és én ezt szeretem. Érdemes megérteni, hogy a tények világa ugyanolyan varázslatos, mint az érzékeké. Nincs ellentmondás, mind a kettőre szükség van az üdvözüléshez.

Mit szeretsz a legjobban a pezsgővel való munkában?

A házasítás lenyűgöz. Változók erdejében keressük az állandót, ami a stílus alapja. Fontos része az önismeret: tudnunk kell, mit üzennek az egyes területeink, mit tesznek hozzá az egészhez. Tovább kell építeni, gyűjteni reserve készletünket (korábbi évjáratok alapborai), megtalálni helyüket és arányaikat a non-vintage házasításokban. És várni kell, sokat. A türelem, amire itt szükség van, nem a legerősebb oldalam, pedig itt igazán szükség van rá. De tanulom, gyakorlom, mert valóban rendkívüli szerepet játszik a minőségben.

Szerinted hogy fogunk a pezsgőinkre tekinteni öt év múlva?

Szeretnék Régis-sel üldögélni a diófa alatt, nagyszerű pezsgővel a poharunkban. Felismerhetően tokaji lesz és összetéveszthetetlenül Sauska.